Kuli Orsolya

Kaia Kallas észt miniszterelnök szerint a NATO-országoknak nem kell attól tartaniuk, hogy ha csapatokat küldenek Ukrajnába az ukrán katonák kiképzésére, az Oroszországgal való háborúba sodorhatja a szövetséget – írja a The Financial Times.

A kormányfő azt mondta, hogy „vannak országok, amelyek már most is katonákat képeznek ki a helyszínen”, és ezt saját felelősségükre tették. A miniszterelnök meggyőződése, hogy ha a megszállók megtámadnák a kiképző személyzetet, az nem váltaná ki automatikusan a NATO kölcsönös védelemről szóló 5. cikkely életbelépését.

„Nem tudom elképzelni, hogy ha ott valaki megsérül, azok, akik az embereiket küldték, azt mondják majd: »Ez az 5. cikkely. Legyen… bombázzuk le Oroszországot.« Ez nem így van. Ez nem automatikus. Tehát ezek a félelmek alaptalanok. Ha elküldöd az embereidet, hogy segítsenek az ukránoknak… akkor tudod, hogy háború van az országban, és egy veszélyes zónába mész. Ezért kockázatot vállalsz” – magyarázta Kaia Kallas.

Magyarország területére 2024. május 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 4396 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7261 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 34 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Késsel kézen szúrt egy ukrán őrmestert egy civil Dnyipróban – írja a Sky News. Az ukrán hadsereg a Facebookon közzétett közleményében azt írta, hogy a támadót őrizetbe vették, és gyilkossági kísérlet és a fegyveres erők akadályozása miatt vádat emeltek ellene. 

A támadás a középső Dnyipro régióban található Sinelnikove városában történt, szombaton.

Az őrmester, aki a területi toborzási és szociális támogatási központ munkatársa volt, „minden szükséges orvosi ellátást megkapott” – tették hozzá.